Kép: Flygsystem 2020; SAAB

Európában két csoport – Nagy Britannia, Olaszország és Japán; valamint Franciaország, Németország és Spanyolország – dolgozik a 6. generációs vadászgépek fejlesztésén. Kezdetben Svédország is tagja volt a Nagy Britannia által vezetett csoportnak, majd elhagyta a csoportot és a saját megvalósítás felé fordult.  Svédország csendben dolgozik a saját mesterséges intelligencia-kompatibilis, lopakodó, 6. generációs vadászgépén, amelyet a tervei szerint 2035-ig szolgálatba állít, hogy drónokat irányítson, nagysebességű légi és földi célok elleni támadásokat, és fejlett légiharc manővereket hajtson végre.

A rejtélyes vadászgép

Nagyon keveset tudunk a Saab terveiről, a Flygsystem-2020 néven bevezetett programról, de a gépről fellelhető írások nagy része azt jelzi, hogy a híres svéd JAS 39 Gripen repülőgépet váltja majd fel.

A fejlett lopakodás, a pilóta nélküli repülő eszközökkel való csapatmunka, valamint a mesterséges intelligencia, a magas fokú számítástechnika és érzékelés elvárt elemei lennének Svédország mérnöki erőfeszítéseinek, de a repülőgép továbbra is rendkívül titokzatosnak tűnik.

Nincsenek elérhető specifikációk a repülőgépről, és nem ismert, hogy hol tart a repülőgép fejlesztése. A Saab által kínált számítógépes grafika adhat információt a repülőgép általános formájáról Svédország vadászgép tervére vonatkozóan. A képen egy egyhajtóműves, a Gripenhez hasonló konfiguráció látható, osztott függőleges vezérsíkokkal. A repülőgép alakja inkább tűnik konvencionálisnak összehasonlítva az amerikai, kínai, vagy orosz 5. generációs vadászgépekkel.

A Gripenhez hasonló konfiguráció

A kínai J-20-as 5. generációs vadászgép inspirálhatta ezt az új vadászgépet? Nem valószínű, a SAAB mindig a saját útját járta, és már régóta rendelkezik a lopakodó gépekre jellemző elképzelésekkel, hiszen Törökország felkérésre is készített előtanulmányokat a következő generációs vadászgépekre vonatkozóan és ajánlásokat tett Törökország projektjéhez.

A SAAB terve formailag hasonlít a kínai J-20-hoz azzal az eltéréssel, hogy a Flygsystem 2020-as a kép szerint egy hajtóműves lesz. A canard konfiguráció, ahol a Gripenhez hasonlóan a canard kormányfelület a szárny előtt helyezkedik el, jó manőverező képességet biztosít, de növelheti a repülőgép radar visszaverő felületét.

Az Aerospace Research Central szerint a tervezésnek van néhány stratégiai előnye: „A canard elrendezésnek az elsődleges aerodinamikai előnye az a képesség, hogy jelentősen megnöveli a felhajtóerőt egy réshatás létrehozásával, ahol a vezérsík lefelé tereli a levegőt a szárny felett, hatékonyan növelve a légáramlás sebességét a szárnyon nagyobb felhajtóerőt generálva alacsonyabb sebességeknél is. Eközben javítja a szárny stabilitását, csökkenti a szárny indukált ellenállását a hagyományos szárny-vezérsík elrendezéshez képest.

Még sok az ismeretlen

A legjelentősebb megválaszolatlan kérdések az új svéd repülőgéppel kapcsolatban valószínűleg olyan kevésbé látható tulajdonságokhoz kapcsolódnak, mint a gép hálózatban való működésének a képessége, nagy hatótávolságú érzékelési képessége és nagy hatótávolságú precíziós fegyverek alkalmazása.

Például a Flygsystem-2020-as képes lesz-e az F-35-ösökkel hálózatba kapcsolódni? Ha ez lehetséges, az új svéd repülőgépek rendkívül relevánsnak bizonyulhatnak az egész európai kontinensen, tekintettel az F-35-ösök gyorsan növekvő számára.

Ennek az egyenletnek egy része arra vonatkozik, hogy a Flygsystem-2020-as milyen mértékben fog hálózatba kapcsolódni az Egyesült Államok 6. generációs Next-Generation Air Dominance (NGAD) repülőgépeivel. A Flygsystem-2020-as fejlesztése során arra törekedtek, hogy a pilóta legyen képes a pilótafülkéből utasításokat adni az együttműködő drónoknak, ami a 6. generáció vadászgépeinek alapvető követelménye.

Az együttműködés a magas szintű autonómiával rendelkező drónokkal javítja a vadászgép túlélési esélyeit és kibővíti a működési hatókörét, mivel vadászgép biztonságosabb távolságból tevékenykedhetnek. A drónokkal való együttműködés során a drónok felderítési és megfigyelési adatokkal láthatja el a vadászgép pilótáját és az együttműködő partnereket, miközben aktívan zavarhatják az ellenséges légvédelmet.

 Az előretolt drónok és a vadászgép közötti valós idejű kapcsolat hatalmas erősokszorozó, és úgy tűnik, hogy Svédország magasan fejlett ezen a technológiai területen.

Dobos Endre