Az Egyesült Államok állítólag „nyitott” arra, hogy Ukrajnának AGM-158 Joint Air-Surface Standoff rakétát vagy JASSM-et biztosítson az újonnan érkezett F-16-osok felfegyverzésére, amely nagyon erős új, nagy hatótávolságú csapásmérő képességet biztosítana. A washingtoni jelentések körülbelül hat hónappal azután érkeztek, hogy az ukrán tisztviselők azt állították, hogy az ország F-16-osaihoz egy nem titkolt típusú, legfeljebb 480 km hatótávolságú légi indítású cirkálórakétát kap.
A Biden-adminisztráció egy meg nem nevezett tisztségviselőjére, valamint két másik személyre hivatkozva a Politico arról számolt be, hogy az Egyesült Államok kormánya fontolgatja, hogy jóváhagyja-e a JASSM átadását Ukrajna számára. Ugyanezek a források megerősítik továbbá, hogy a Pentagon már dolgozik azon, hogyan integrálja ezeket a rakétákat Ukrajna F-16-osaiba, amelyek korszerűsített, régebbi típusú, európai NATO-készletekből származó vadászgépek.
Az Ukrajnába szállított repülőgépek az F-16AM/BM szabványnak felelnek meg, amelyek átestek a Mid-Life Update (MLU) programon, bár jelenleg egyik sem alkalmas a JASSM bevetésére. Jelenleg két F-16-os üzemeltető használja a rakétát, az Egyesült Államok és Lengyelország légiereje, amelyek a repülőgépek modernebb változatait üzemeltetik. A korszerűsítésen átesett gépek valószínűleg be tudják fogadni a JASSM használatához szükséges szoftvert, vagy már rendelkeznek vele, de ez aktiválást vagy néhány kapcsolódó hardveres módosítást igényelhet. Bár a hírek szerint a végső döntés még várat magára, a Biden adminisztráció tisztviselője kijelentette, hogy az átadás részleteit – beleértve a rakéta érzékeny technológiáinak kezelését is – most dolgozzák ki.
Jóllehet mintegy 20 éve állnak szolgálatban, és már beépítették egyes F-16-osokba, a JASSM egy csúcskategóriás fegyver, és eddig széles körben úgy tartották, hogy kevésbé valószínű, hogy Ukrajna számára elérhető lesz. Amikor az F-16-osok Ukrajnába történő átadásának gondolata valósággá vált, megvizsgálták a valószínűleg szóba jöhető fegyvereket, és úgy ítélték meg, hogy a JASSM „a legerősebb kártya mind közül”. Ennek oka az alkalmazott összetett és érzékeny technológia, amelyek egyike az alacsony észlelhetőségű (lopakodó) jellemző, amely még a legújabb légvédelmi rendszerekkel szemben is kiváló túlélő képességet biztosít. Ezeknek a fegyvereknek Ukrajna számára való átadása jelentős technológiai kockázattal jár, de úgy tűnik, a tisztviselők most nagyon fontolgatják, hogy megéri-e ez a kockázat.
Amellett, hogy a JASSM-ek vagy roncsaik orosz kézbe kerülhetnek, a rakéta viszonylag nagy hatótávolsága fontos érv a döntésben. Kezdeti AGM-158A formájában a JASSM hatótávolsága körülbelül 480 km, súlya pedig 1020 kg. A kiterjesztett hatótávolságú AGM-158B változat vagy a JASSM-ER nyilvánosan bejelentett hatótávolsága legalább 925 km.
A kis sugárhajtóművel hajtott JASSM inerciális navigációs rendszert (INS) és GPS-t használ a célpont megtalálásához, valamint az automatikus célfelismeréssel rendelkező képalkotó infravörös technológiát használja a nagy pontosság biztosítására a célra repülés végfázisában. A rakétát erősen leromlott GPS-környezetben való működésre tervezték, ami különösen fontos lenne Ukrajnában, ahol Oroszország intenzív GPS zavarást alkalmaz a fegyverek célra vezetésének a zavarására. A JASSM 453 kg súlyú osztályba tartozó, kettős üzemmódú robbanó-repeszhatású/áthatoló robbanófejet szállít.
Ha az Egyesült Államok biztosítaná Ukrajnának a JASSM-et, nagy kérdés lenne, hogy megengedik-e annak használatát Oroszország határain belüli célpontok ellen. Ez a kérdés aktuális az ukrán hadművelet kapcsán az orosz Kurszk régióba, amely immár második hetébe lép. Az Ukrajna határain belüli küldetéseknél a fegyver hatótávolsága messze meghaladja az ország szükségleteit, bár ez potenciálisan módosítható ennek érdekében.
Míg a nyugati források általában elutasítják a JASSM Ukrajnába való szállításának lehetőségét, az ország illetékesei optimistább hangot ütöttek meg. Szerhij Naev altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Erőinek parancsnoka még februárban azt mondta, hogy az ország F-16-osai egy nem titkolt típusú, „300-500 km” hatótávolságú légi indítású rakétát kapnak. Naev hozzátette, hogy a fegyverek várhatóan „további katonai segélycsomagokban” érkeznek meg, de további részleteket nem közölt. A leírás alapján a JASSM tűnt a legvalószínűbb jelöltnek. A múlt hónapban egy ukrán delegáció járt Washingtonban, állítólag azzal a konkrét kéréssel, hogy hagyják jóvá a JASSM átadását. Állítólag ez a látogatás vezetett oda, hogy a probléma Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó asztalára került. Mindeközben egyes amerikai politikai körökben egyre nagyobb a támogatottság, hogy Ukrajnának nagyobb hatótávolságú fegyvereket adjon, és enyhítse a használatukra vonatkozó korlátozásokat. Például Ukrajna-barát amerikai törvényhozók egy csoportja felszólítja az adminisztrációt, hogy engedélyezze Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által szállított fegyvereket mélyebbre juttathassa Oroszország területére, különösen az új kurszki offenzíva támogatására.
Ha Washington készen állna átadni a JASSM-ot Ukrajnának, a rakéta, még ha a legrégebbi formájában is szállítják, hatalmas ugrást jelentene az ország képességeiben. Különösen hatékonyan alkalmazhatnák mélyen a sűrűn rétegzett orosz légvédelmi rendszerben Ukrajna megszállt területein.
Időközben más nagy hatótávolságú cirkálórakétákat is szállítottak már Ukrajnába, nevezetesen az Egyesült Királyságból szállított Storm Shadow-t és a hasonló, Franciaország által szállított SCALP EG cirkálórakétákat. Már mindkét típust bevetették az ukrán Szu-24 Fencer csapásmérő repülőgépekről, bár a készletek korlátozottak, így a JASSM-re is szükség lehet egyszerűen azért, hogy az ukrán légierőt cirkáló rakétákkal lássák el. A Storm Shadow/SCALP-EG export konfigurációk hatótávolsága körülbelül 249 km, míg a nem export konfigurációk ennek nagyjából a duplája, így nagyjából ugyanabba az osztályba tartoznak, mint a JASSM. Az európaiak által szállított cirkálórakéták egyike sem használható jelenleg Oroszország mélyén lévő célpontok ellen.
Felmerül az a kérdés is, hogy mennyi ideig tartana összehangolni a JASSM-ot az Ukrán Légierő újonnan érkezett F-16-osaival. Bár a jelentések azt sugallják, hogy legalábbis ennek a rakétának az ukrán F-16-osokba való integrálásával kapcsolatos tanulmányok már folynak, a pilóták és a karbantartók kiképzése is jelentős időt vesz igénybe. Ugyanakkor a JASSM jelentős háttér-infrastruktúrát igényel a küldetések tervezéséhez, ami viszont fegyveres képzést igényel. A küldetéstervezés kritikus tényező a JASSM számára, mivel a legfrissebb fenyegetési információkra van szükség ahhoz, hogy a legjobb esélyt adják a túlélésre, amikor egy erősen védett területen repül át.
Eddig az ukrán F-16-osokat csak légiharc fegyverzettel látták el, valószínűleg azért, hogy először a légvédelmi küldetéseket sajátítsák el, mielőtt földi célok elleni támadó képességekkel egészítenék ki.
Mivel Ukrajna régóta keresett nagyobb hatótávolságú fegyvereket, hogy támadhassa a nagy értékű orosz célpontokat – légvédelmi rendszereket, parancsnoki állomásokat, logisztikai tárolóhelyeket, és dokkolt hajókat – így a JASSM üdvözlendő kiegészítője lenne fegyvertárának.
Egyelőre nem világos, hogy Washington miként dönt, Ukrajna AGM-158-asokkal való felfegyverzésével kapcsolatban, de a mai jelentések legalábbis a legerősebb jelei annak, hogy a kérdés napirenden van, és a JASSM- cirkálórakétával felfegyverzett ukrán F-16-osok kezdenek közelebb kerülni a valósághoz.
Dobos Endre
