Ez nem fog működni” – mondta az amerikai védelmi iparág egyik tisztviselője a Breaking Defense-nek, hozzátéve, hogy a tervezési paraméterekben, az anyagokban és a flottaméretekben jelentős különbségek vannak, amelyek magasabb költségekkel járnak a hatodik generációs vadászgépeknél, mint az olyan régebbi, és nagyobb szériában gyártott repülőgépnél, mint az F -35-ös vagy F-15-ös.

Miközben az amerikai légierő újraértékeli a hatodik generációs vadászrepülőgépre vonatkozó terveit, a légierő miniszter azt mondta, hogy a szolgálat az F-35-ös szintre akarja csökkenteni a NGAD vadászgép darabonkénti árat, ami körülbelül egyharmada annak, amennyibe eredetileg kerülne.

A probléma az elemzők és a védelmi ipar tisztviselői szerint az, hogy ez nem biztos, hogy reális, sőt nem is lehetséges anélkül, hogy teljesen újragondolnák, hogyan fognak harcolni a vadászgépek és a drónok a jövőben.

Míg a légierő nem határozta meg a végső egységköltség célját egy NGAD vadászgépre, Frank Kendall légierő minisztere szerint az F-35-ös jelenti a felső határt annak, amit a szolgálat repülőgépenként fizetni akar, hozzátéve, hogy az F-15EX nagyjából ugyanabban az árkategóriában van.

"Szeretnék azonban lejjebb menni" – mondta Kendall újságíróknak a múlt héten az idei légi, űr- és kiber-konferencián. „Miután elkezdi integrálni a drónokat és átad néhány küldetési berendezést és képesség funkciót a drónnak, akkor potenciálisan más koncepcióról beszélhetünk a drónokat irányító vadászgépre vonatkozóan.

Az iparban dolgozók számára Kendall megjegyzései jelentős szakítást jelentenek a légierő eredeti elképzeléseihez képest a NGAD vadászgépről.

„Ez nem fog menni” – mondta a védelmi ipar egyik tisztviselője a Breaking Defense-nek, hozzátéve, hogy a tervezési paraméterekben, az anyagokban és a flottaméretekben nyilvánvaló különbségek vannak, ami magasabb költségeket jelent a hatodik generációs vadászgépeknél, mint a régebbi, nagyobb szériában gyártott típusoknál, mint az F-35-ös és F-15-ös.

Jelenleg a Lockheed Martin F-35-ös ára körülbelül 80 és 100 millió dollár között mozog példányonként, változattól függően, míg az F-15EX darabára körülbelül 90 millió dollár. Ezzel szemben Kendall eredetileg a NGAD egységárát körülbelül 300 millió dollárra becsülte példányonként.

Ha a légierő egy opcionálisan személyzettel repülő hatodik generációs vadászgépet akar beállítani egy F-35-ös vagy F-15EX körüli áron, akkor az egyetlen elfogadható megoldás az, ha kiveszi a repülőgép legtöbb kulcsfontosságú küldetési rendszerét – például a radarokat, más érzékelőket és adatkapcsolatokat – és behelyezi azokat az együttműködő drónokba, amelyek a vadászgéppel együtt indulnak küldetésre – mondta egy második iparági tisztviselő.

Ez lehetővé tenné, hogy a szolgálat a hatótávolság optimalizálására, a jobb lopakodásra és a hatodik generációs vadászgép aerodinamikai teljesítményére összpontosítson, de lenne néhány jelentős hátránya is, mondta egy szakértő.

Először is, elég jelentős kiadások vannak az összes ilyen tulajdonsággal kapcsolatban, még akkor is, ha a költségek csökkenthetők az NGAD vadászgép küldetési rendszereinek elkülönítésével, mondta a tisztviselő. És mivel a vadászgép ezekre a drónokra támaszkodik a küldetésképesség szempontjából, előfordulhat, hogy ezeknek a drónoknak is hasonló szintű lopakodó képességgel és hatótávolsággal kell rendelkezniük, ami növelheti a drón egységköltségeit is.

Potenciálisan még ennél is fontosabb, hogy ez a koncepció sokkal jobban függővé tenné az NGAD pilótáját a kritikusan szükséges alrendszereket, például adatkapcsolatokat és elektronikai hadviselési rendszereket befogadó drónok túlélésétől, mivel ezeknek a drónoknak az elvesztése a küldetés során csökkentené a vadászgép saját esélyét a küldetés teljesítésére és a hazajutásra.

Van itt egy komoly ellentmondás is, mégpedig, hogy a drónokat bizonyos helyzetekben feláldozhatóként kívánja kezelni a légierő. Ha a drónba építik a szenzorok jelentős részét, amely esetleg elvész a légi ütközetben, akkor a vadászgép mire lesz képes a saját rendszereivel? A NGAD vadászgéppel kapcsolatos eredeti elképzelés az volt, hogy a Csendes-óceán térségében legyen képes nagy távolságot (1800 km akciórádiusz) berepülni, legyen képes megfelelő mennyiségű rakétát szállítani. Ezek az igények az F-22-esnél nagyobb méretű gépet feltételeztek, amelyhez szükség van a (a tolóerő ismeretében) két hajtóműre. Ha egy hajtóműves – ahogy Kendall elképzeli – vadászgépet akar a légierő, akkor mire akarja használni ezt a vadászgépet?

Lényegében a rendszereknek a vadászgépről a drónokra való áttelepítése azt jelenti, hogy a kettőt egy elválaszthatatlan csomagnak kell tekinteni – amely potenciálisan nagyobb kockázatot jelent a küldetés számára, és esetleg magasabb költségeket is jelenthet, mivel ennek következtében a drónok emelkedhet.

Csendes kilépés a NGAD vadászgép programból

Bár a repülőgépgyártó vállalatok nem erősíthetik meg részvételüket a rendkívül titkos NGAD programban, a Breaking Defense tudomása szerint a Lockheed Martin és a Boeing versengett az NGAD-szerződésért, mielőtt a légierő ezen a nyáron leállította a programot. (A Northrop Grumman vezérigazgatója, Kathy Warden tavaly bejelentette, hogy a Northrop már nem tervezi, hogy versenyezzen az NGAD programért, bár azóta azt mondta, hogy a vállalat felülvizsgálhatja ezt a döntést attól függően, hogy a légierő hogyan kezeli a versenyt.)

A Kendall megjegyzéseiről kérdezve a Lockheed azt mondta, hogy a Skunk Works fejlesztései alkalmasak arra, hogy innovatív és költséghatékony megoldásokat kínáljon a sürgős nemzetbiztonsági követelményekre válaszul.

„Amint többet megtudunk az NGAD követelményeiről, felmérjük, mire lesz szükség az igények kielégítéséhez” – áll a Lockheed közleményében, a Boeing nem kívánt nyilatkozni, a Northrop pedig nem válaszolt a kérdésre, hogy mik a szándékai.

Richard Aboulafia, az AeroDynamic Advisories légiközlekedési elemzője szerint Kendall megjegyzéseinek költségelemére való összpontosítás a légierő jelentősebb igényét temeti el: nincs többé szüksége olyan szuper vadászgépre, mint az NGAD, és jobban érdekli a képességek szétbontása és azok hálózatba kapcsolása.

Ami felveti a kérdést, hogy vajon tényleg szüksége van-e egy pilóta által irányított vadászgépre, ha az ipar képes ezeket a képességeket a drónokba helyezni – mondta Aboulafia, aki azzal viccelődött, hogy a légierő „csendben kilép” az NGAD programból.

„Az ötlet, hogy meghátráljunk egy következő generációs szuper vadászgéptől, a szolgálat szégyenfoltja” – mondta Aboulafia.

Bár mindig is terv volt, hogy bizonyos NGAD-küldetési követelményeket a drónokra helyezzenek át, „lehetséges, hogy a légierő megtanulta, hogy több lehetséges, mint a korábbi értékelései” – mondta Byron Callan keddi befektetőknek szóló feljegyzésében. Callan hozzátette, hogy az alacsonyabb költségekre helyezett hangsúly arra utal, hogy az NGAD átdolgozott koncepcióját könnyebben kell előállítani és frissíteni, mint egy F-35-öst, ami egy másik lehetséges kihívás.

Feltételezve, hogy a légierő ténylegesen le tudja csökkenteni az árat Kendall akaratának megfelelően, Callan megjegyezte, hogy ennek egy jelentős előnye lehet: az egységár jelentős csökkentése, valamint a legérzékenyebb és feltehetően export-ellenőrzött rendszerek fedélzetről való eltávolítása potenciálisan megnyitná az ajtót a légierő számára, hogy külföldi vevőknek értékesítése a gépet.

Korábban a szakértők azt mondták a Breaking Defense-nek, hogy az NGAD 300 millió dolláros ára teljesen megfizethetetlen az exportügyfelek számára. Noha a légierő soha nem jelezte, hogy hajlandó lenne eladni az NGAD-ot szövetségeseinek és partnereinek, ha az ára körülbelül 100 millió dollárra csökkenne, a hatodik generációs repülőgép ugyanolyan helyzetbe kerülne, mint az F-35-ös, amelynek az eladása elég jó eredményeket mutat. Másfelül viszont az F-22-est egyáltalán nem szándékozott eladni az Egyesült Államok annak képességei miatt, így könnyen lehet, hogy a NGAD vadászgépet sem szándékoznak értékesíteni.

Jelenleg két hatodik generációs vadászgépet fejlesztenek az amerikai szövetségesek, egyet Franciaország, Németország, Spanyolország csapata, egyet pedig az Egyesült Királyság, Olaszország és Japán csapata.

Dobos Endre

Kép: RTX

Forrás: BREAKING DEFENSE