A következő generációs harci repülőgép NATO-n belüli létrehozásáért folytatott rohanás közepette, a szövetség új tagja Svédország szünetet tart, hogy felmérje, mit hozhat az ország ebbe a folyamatba a saját tapasztalataival.

Az északi állam 2022-ben felfüggesztette az együttműködést a Global Combat Air Programme-al (GCAP), az Egyesült Királyság, Olaszország és Japán által vezetett kezdeményezéssel, amely 2035-ig egy hatodik generációs vadászgépet kíván létrehozni.

Svédország vezető hadiipari vállalata, a Saab szerződést kötött a Védelmi Minisztérium felszerelési részlegével, hogy koncepcionális tanulmányokat készítsen a jövőbeli vadászgép rendszerekről.

A Saabnak sikerült részesedést szereznie a globális harci repülőgépek piacán a Gripen repülőgépcsaláddal. Az évtizedek óta tartó munka egy olyan ipari ökoszisztémát hozott létre a repüléstechnika területén, amelyet a politikai vezetők reményei szerint sikerül bevezetni a NATO-szövetség rendszerébe.

A következő generációs légierő kutatók az Atlanti-óceán mindkét partján arra törekednek, hogy a jövő légierejének el kellene, távolodnia az ember által irányított hagyományos vadászrepülők alkalmazásától, mint a jövő légierejének központi pillérétől. Ehelyett a nemzetek finomhangolják az ötleteiket a különböző magasságokban hálózatba kapcsolt, nagyfokú önállósággal repülő szerkezetekkel kapcsolatban, amelyeknek a tevékenysége szinkronizálható az ellenséges erők legyőzésére.

E megfontolások kulcstényezője egy olyan multinacionális ipari bázis kialakítása, amely ezt megvalósíthatja. Az európaiak számára ez azt jelenti, hogy meg kell erősíteni a kritikus repülő technológiák körüli munkamegosztást. „Az eddigi munka sikeres történet volt a svéd repülőgépgyártó ipari partnerek számára, és várakozással tekintünk a jövőbe” – mondta Jonas Wikman vezérőrnagy, a svéd légierő főnöke. A most aláírt szerződés alapján elkezdett harci repülőgép tanulmányokat egy utazásnak nevezte, hogy kitalálják, mi a következő lépés számukra. "A koncepció-tanulmányok lehetővé teszik számunkra, hogy szabadon eldönthessük, mi a legmegfelelőbb számunkra, és szabadon fektessünk be a számunkra fontos képességekbe" - mondta Wikman.

Még egy program?

Svédország döntése, hogy időt fordít saját követelményeinek meghatározására, találgatásokat szült a védelmi iparban azzal kapcsolatban, hogy mi lehet az ország következő lépése.

Felmerült a kérdés, hogy Stockholm a jövőben megpróbál-e újra csatlakozni a GCAP-programhoz a Saab vállalaton keresztül? Esetleg együtt tudna működni a rivális programmal, a Future Combat Air System-el, amelyet Franciaország, Németország és Spanyolország vezet? Vagy úgy dönt, hogy saját vadászgépet épít és fejleszt más partnerekkel együtt? Vagy egyszerűen beszerez egy meglévő vadászgépet, ha eljön az ideje?

"Még semmi sem dőlt el, és csak a következő évtized elején dől el" - mondta Wikman. „Bármilyen irányt választunk is, a svéd ipar mindig részt fog venni abban.”

A lehetőségek keveréke mellett a fejlesztési program hatalmas beruházási költsége miatt nem valószínű egy újabb vadászgép program megjelenése Európában – mondta Douglas Barrie, a londoni székhelyű Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének katonai repülésért felelős vezető munkatársa a Defense Newsnak.

„A Saab és az Védelmi Minisztérium felszerelési részlege minden elképzelhető lehetőséget megvizsgál, de a harmadik európai humán irányítású harci repülőgép projekt megjelenését nem tartanám különösen fontosnak az eredményeket illetően” – mondta. Ehelyett Stockholm megpróbálhat együttműködni a kutatási és fejlesztési költségek megosztása érdekében – tette hozzá Douglas Barrie.

A megfizethetőség komoly kihívást jelent az olyan programok számára, mint az FCAS és a GCAP, mivel a csúcstechnológiai ambíciók életciklus költségei több tízmilliárd dollárra vagy még magasabbra rúgnak.

A kutatáshoz és fejlesztéshez szükséges összegek perspektívába helyezéséhez tavaly az Egyesült Királyság ígéretet tett arra, hogy körülbelül 2,5 milliárd dollárt költ csak a GCAP kezdeti kutatási és kezdeti ellenőrzési szakaszára, ami Svédország 2024-re tervezett védelmi költségvetésének nagyjából az egy negyede.

Justin Bronk, a londoni székhelyű RUSI agytröszt vezető kutatója szerint bármelyik út mellett döntenek is a stockholmi vezetők, létezik egy olyan egyedi svéd megközelítés a repülőgép tervezésben, amelyet a szakemberek valószínűleg meg akarnak majd tartani.

„Svédország valószínűleg ragaszkodik a hagyományos tervezési és technológiai területeihez a harci repülők tervezése terén a következő generációs program során is” – mondta. Jellemzői közé tartozik a „viszonylag kisméretű, és ezért hatékony aerodinamikai kialakítású repülőgépvázak tervezése, az elektronikai hadviselési csomagok alkalmazása, gyors szoftveriteráció, és könnyű karbantartás.”

Gripen DNS

Tekintettel arra, hogy a Gripen vadászgép lesz a svéd légierő gerince az elkövetkező évtizedekben, és a tervek szerint a Gripen E-változatot 2060-ig üzemeltetik, néhány tervezési alapelve várhatóan beépül a jövőbeli svéd vadászrepülőgép elképzelésekbe.

„Az egyszerű bővíthetőség, a robusztusság, amely lehetővé teszi az autópályákról széttelepítetten végrehajtott műveleteket, a repült órák alacsony költségei – melyek mind olyan jellemzők, remek kiindulási alapot jelentenek egy következő generációs vadászgép rendszer vizsgálatakor” – mondta Peter Nilsson, a Saab fejlett programokért felelős üzletágának vezetője.

Svédország nemzeti vészhelyzeti tervei előírják, hogy a vadászgépeknek képesnek kell lenniük arra, hogy az utakat ideiglenes kifutópályaként használják válság esetén.

A februári szingapúri légibemutatón tartott sajtótájékoztatón Mikael Franzén, a Saab marketing vezérigazgató-helyettese azt mondta, a jelenlegi svédországi fenyegetettség miatt az ország a vártnál hosszabb ideig fogja üzemeltetni a Gripen C/D változatot.

„A C/D változatokat 2035 és 2040 között, vagy azt követően nyugdíjazzák, hogy a légierőnek ne csökkenjen a harckészültségi szintje, és megőrizze teljes képességét az átfegyverzési időszak alatt” – mondta Franzén újságíróknak.

A vállalat szerint jelenleg több mint 21 működő Gripen E modell van világszerte, beleértve a tesztmodelleket, és 35 repülőgép van gyártás alatt.

Franzén azt is elmondta, hogy a svéd vállalat a Gripen E program keretében a régebbi C/D modellek minden rendszerét továbbfejlesztette, beleértve az elektronikai hadviselési csomagot és háromszor több fegyver szállításának lehetőségét tette lehetővé.

Ha egy jövőbeli vadászgép-rendszerről van szó, Svédország azt nem tervezi egyedül csinálni. „A nemzetközi együttműködésnek hosszú öröksége van, és továbbra is ezen a módon fogunk dolgozni – a Gripen valóban egy nemzetközi vadászgép, de Svédországban gyártották” – mondta Nilsson. "Továbbra is együttműködünk más partnerországokkal."

A védelmi minisztériummal kötött kutatási szerződés ezen a ponton azt a kereskedelmi teret hivatott megvilágítani, amelyben a svéd vezetők a későbbiekben döntéseket kívánnak hozni. Nilsson szerint a fókusz a technológiai elemzések, a partnerségi lehetőségek, a logisztikai és ipari vonatkozások, valamint a képességek digitális és fizikai tesztelésére irányulnak.

A Saab néhány csúcstechnológiai érdeklődésre számot tartó területe, amelynek a kutatásában a Saab szeretne részt venni, „a humán irányítású és a pilóta nélküli rendszerek, valamint a diszraptív[1] technológiák keveréke” – mondta.

A Saab vadászgépekkel kapcsolatos víziójának egyedülálló aspektusa a cég specializálódása a lopakodás elleni technológiára, amely a radar elől elrejteni tervezett repülő szerkezetek észlelésének tudományága.

A RUSI agytröszt által márciusban szervezett légi hadviselés konferencián Jonas Grönberg, a Saab vadászrepülő stratégiáért felelős igazgatója elmondta, hogy a jelfeldolgozás során alkalmazott szoftver- és hardverrendszerek gyors ütemű fejlődése miatt a lopakodó vadászgépek egyre inkább észlelhetők lesznek bizonyos radarokkal.

"Néhány katonai tendencia, amelynek az elektronikai hadviselésre gyakorolt ​​hatása érzékelhető, hogy a radarfenyegetések újra fontosságot nyernek az alacsony frekvenciájú sávokban működő felderítő radarok újbóli megjelenésével " - tette hozzá. Egyes régebbi radarok sokkal alacsonyabb frekvencia tartományban működnek, ami azt jelenti, hogy hullámhosszuk lényegesen hosszabb, és képesek hatékonyan észlelni a legtöbb lopakodó repülőgépet.

Együttműködő harci drón

Más országokhoz hasonlóan Svédország is fontolgatja egy együttműködő harci drón alkalmazását a Gripen vadászgéppel, még azelőtt, hogy a következő generációs vadászgép terveit kidolgoznák. Az ötletet a légierők „loyal wingman”-ként ismerik, ami egy pilóta nélküli együttműködő drónra utal, amellyel a pilóták a bevetés során légi és/vagy földi célokat támadhatnak, hírszerzési információkat gyűjthetnek, vagy csaliként alkalmazhatják.

2022-ben a Saab szuperszonikus loyal wingman vonatkozó koncepciója áttörte annak a tudományos dolgozatnak a kereteit, amelyet a vállalat egyik alkalmazottja ismertetett a Nemzetközi Repüléstudományi Tanácsban Stockholmban.

Bár a technológia mai állapotáról keveset tudunk, a dokumentum szerint eredetileg a Saab részvételével fejlesztették ki a ma GCAP néven ismert, Egyesült Királyság által vezetett programban. A drónt alacsony észlelhetőségű kialakítással, nagy sebességű repülésre és nagy hatótávolságú légiharcokban való részvételre tervezték.

A Saab most felkészíti a szakembereit a kulcsfontosságú következő generációs kutatási munkára. A vállalat projekttel megbízott részlegének a teljes vadászrendszer-képesség létrehozása a célja, és folyamatban van a felvétel a mérnöki beosztások bővítésére – mondta Nilsson.

Dobos Endre

Kép: Saab