Egyelőre nem világos, hogy a továbbfejlesztett vadászgép-fedélzeti radarok új generációját látjuk-e, vagy egy teljesen újfajta, sokkal integráltabb érzékelőt. A jövőbeli fedélzeti radarok a generáció legjobb és legfejlettebb képességeit testesítik meg és valószínűleg fokozottan használják a gallium-nitrid (GaN) félvezetőket, amelyek szélesebb erősítési tartománnyal bírnak, mint a gallium-arzenid (GaAs) társaik. A technológia fejlődésével a jövőbeli AESA radarok és más érzékelők a repülőgép különböző helyein a borításába ágyazva biztosítják a repülőgép körüli szférikus lefedettséget.

A projekt célja, hogy a 2030-as évek közepére szolgálatba állítsa a repülőgépet a kapcsolódó technológiákkal.

Az elektronikai fejlesztést vezető Leonardo UK szakértői új radartechnológiát fejlesztenek, amely több mint 10 000-szer több adatot képes szolgáltatni, mint a meglévő rendszerek. A Többfunkciós Rádió-frekvenciás Rendszer (Multi-Function Radio Frequency System; MFRFS) néven fejlesztés alatt álló érzékelő hatalmas mennyiségű adatot fog gyűjteni és feldolgozni a harctérről. A feldolgozott információk játékszabályokat megváltoztató előnyhöz juttathatják a Tempestet a harcban, mivel képes megtalálni és célba venni az ellenséget jóval azelőtt, hogy az érzékelné a célzást.

A következő generációs vadászgépek érzékelői mélyen integráltak, ahogy ezt a Leonardo UK által vezetett Integrated Sensors And Non-Kinetic Effects and Integrated Communication System^[1] (ISANKE & ICS) kutatások mutatják.

Az integrált érzékelők és nem kinetikus hatások rendszere, valamint integrált kommunikáció rendszere (ISANKE és ICS) lesz az Egyesült Királyság 6. generációs jövőbeli harci gépének a szíve. A hagyományos egyesített érzékelő rendszerekkel ellentétben az ISANKE többfunkciós rádiófrekvenciás és elektro-optikai érzékelő és nem kinetikus hatáscsomópontok teljesen integrált hálózata a teljes repülőgépvázon. Ezek a csomópontok együttesen az elektromágneses spektrum egészéről gyűjtenek információkat, amelyeket azután kifinomult fúziós algoritmusok segítségével dolgoznak fel. Az eredmény egy átfogó helyzetismeret kép, amely a pilóta számára komplex információt biztosít a csatatérről és valós információs előnyt biztosít a harcban.

Az ISANKE mellett a Tempest alapplatform egy teljesen integrált kommunikációs rendszert (ICS) is alkalmaz, amely többféle taktikai kommunikációt és biztonságos adatkapcsolati rendszert foglal magában. Az ICS az a hálózat, amely lehetővé teszi a gyors információcserét a Tempest köteléken keresztül az ISANKE fúziós képességeinek kihasználása érdekében. Az ICS azt is lehetővé teszi a Tempest számára, hogy információkat osszon meg a szélesebb haderővel, ami információs előnyt jelent egy több tartományon átívelő művelet során.

Az MFRFS a hagyományos radaron túlmenően a képességek széles skáláját kínálja majd, a teljesen digitális technológia pedig állítólag kivételesen tiszta képet ad a harctérről és a potenciális célokról. A Leonardo komplett alrendszereket épített fel az új technológia segítségével, és sikeresen tesztelte azokat a cég edinburghi telephelyén. A laboratóriumi teszteken túl a következő években tervezik a rendszer repülési tesztjeit.

A BAE Systems mérnökei megkezdték a Tempest „felölthető pilótafülke” technológiáinak koncepció légi tesztjeit, amelyek célja, hogy a pilótafülkében tartózkodó pilóták vagy a földön tartózkodó kezelők a másodperc töredéke alatt élvezhessék az előnyt. A koncepció szerint a jelenlegi repülőgépek pilótafülkéiben látható fizikai kezelőszerveket kibővített és virtuális valóság-kijelzőkkel helyettesítik, amelyeket közvetlenül a sisak védőüvegére vetítenek, és amelyek azonnal konfigurálhatók bármilyen küldetésnek megfelelően. Az emberi autonómia csapatokat is magában foglaló koncepciók kidolgozása folyamatban van, ahol a „virtuális másodpilóta” átvehetné a pilóta egyes feladatait. A virtuális másodpilóta akár egy avatár formájában is megjelenhet a pilótafülkében, és interakcióba léphet a pilótával.

Az MBDA UK együttműködik a felölthető pilótafülke csapatával, hogy biztosítsák a fegyverkoncepciók korai bevezetését a technológiába.

A Rolls-Royce mérnökei fejlett égőtér technológiát fejlesztenek a vállalat energia- és meghajtási munkáinak részeként. A következő generációs hajtómű égésgázainak minden korábbi platformnál melegebbnek kell lennie, mert ez növeli a hajtómű hatásfokát. A vállalat e munka részeként korszerű kompozit anyagokat és additív gyártást vizsgált, hogy könnyű, nagyobb teljesítményű, magasabb hőmérsékleten is működő alkatrészeket állítson elő.

„A Team Tempest és az akadémiai, valamint kis- és középvállalati partnereink hálózatának együttműködése lehetővé teszi számunkra, hogy összehozzuk a „legjobbak legjobbjait”, a mérnöki tehetségeket szerte az Egyesült Királyságból” – mondta Iain Bancroft, a Leonardo főbb repülési programjainak igazgatója.

„Létfontosságú, hogy integrált csapatként új munkamódszereket alkalmazunk a hatékonyság és a tempó drámai javítása érdekében – az intelligencia megosztása és koncepcióink digitális finomítása, hogy olyan innovációkat hozzunk létre, amelyek formálják a következő generációs légiharc rendszert. Új radartechnológiánk konkrét példája annak, hogy milyen előnyökkel jár ez a megközelítés: 25%-kal olcsóbb a fejlesztés, miközben több mint 10 000-nél több adatot szolgáltatunk.”

Hét vállalat csatlakozott a projekthez, hogy koncepciókon és technológiákon dolgozzanak júliusban: a Bombardier Belfast, a Collins Aerospace UK, a GE Aviation UK, a GKN Aerospace, a Martin-Baker, a QinetiQ és a Thales UK.

Dobos Endre