Kép: Raytheon
A Raytheon megkezdte a kompakt PhantomStrike radarjának tesztrepüléseit, amely gallium-nitrid (GaN) adó/vevő félvezetőkkel készült aktív elektronikusan pásztázó (AESA) radar. A gyártó állítása szerint a Lengyelország által már megrendelt PhantomStrike az AESA antennák minden előnyét sokkal alacsonyabb áron kínálja, mint a kategóriájában lévő többi radar. Szerény méretei és tömege révén, nagyon alkalmassá válik fejlett drónok érzékelőjeként való alkalmazásra, mint az Egyesült Államok Légierejének új együttműködő harci drónjai, valamint más platformok fedélzetén.
A Raytheon bejelentette, hogy elvégezte a PhantomStrike radar első tesztrepülését Ontarióban, a Multi-Program Testbed repülőgép fedélzetén. Ez a platform egy nagymértékben módosított, Voodoo becenevet viselő Boeing 727-es utasszállító repülőgép, amelyet különféle tesztfeladatokra használnak. „A PhantomStrike sikeresen követett több légi célt, és az elvárásoknak megfelelően térképezte fel a terepet” – közölte a Raytheon egy sajtóközleményben. Kevesebb mint 68 kg-os tömegével a PhantomStrike a rivális modern aktív AESA radarok tömegének körülbelül a felét teszi ki, ami azt jelenti, hogy kisebb platformokra, többek között nagy teljesítményű – mint az YFQ-42A, vagy az YFQ-44A – együttműködő vadászdrónokra is telepíthető.
A gyártó a PhantomStrike-ot a maga nemében első, teljesen léghűtéses tűzvezető radarként írja le, amelyet nagy hatótávolságú fenyegetések felderítésére, követésére és célzására terveztek. A PhantomStrike léghűtéses kialakítása önmagában is nagy dolog, mivel ez a megoldás megszünteti a folyadékhűtéses radarokhoz szükséges összes hűtési infrastruktúrát, segít csökkenteni a méretet, a tömeget és bonyolultságot, valamint megkönnyíti az integrációt számos platformon.
A Raytheon állítja, hogy a terméket egy tipikus tűzvezető radar költségének közel feléért tudja leszállítani. Nem könnyű adatokat találni az egyenértékű AESA radarok költségeire vonatkozóan, de meg kell jegyezni, hogy 2022-ben a Northrop Grumman 88,24 millió dolláros szerződést kapott 31 darab AN/APG-83 radar, más néven Scalable Agile Beam Radar (SABR) gyártására, amelyeket F-16-osokba szerelnek be. Ez radaronként körülbelül 2,8 millió dollárt jelent, beleértve a telepítést és a különféle járulékos költségeket is.
A GaN adó/vevő félvezetőkkel épített PhantomStrike AESA radar jelentős képesség-növekedést kínál a hasonló méretű, mechanikusan pásztázó radarokhoz képest, beleértve a megnövelt felderítési és követési távolságot, a jobb cél-megkülönböztetést és -azonosítást, valamint a csökkentett radarjelekkel rendelkező alacsonyan repülő célok, mint a cirkálórakéták és drónok észlelésének képességét. Anélkül, hogy mozgatni kellene a radarantennát, az AESA radarok gyorsan képesek hatalmas légtereket átvizsgálni. Az AESA technológia jobban ellenáll a zavarásnak, és sokkal megbízhatóbb, mint a mechanikusan pásztázó elődje.
A PhantomStrike AESA antenna-rendszerében a Raytheon saját fejlesztésű, kompakt, nagy megbízhatóságú integrált vevő/gerjesztő processzorát, vagy CHIRP-jét használja. A radar a gallium-nitrid (GaN) félvezetőket tartalmazó, egyre növekvő számú AESA radarok közé tartozik. A korábbi technológiához képest a GaN kevesebb hőt termel, és képes magasabb feszültségen működni, ami azt jelenti, hogy a kimeneti teljesítmény növelhető az alkatrészek méretének csökkentése mellett. Összességében a GaN használata biztosítja, hogy a PhantomStrike kisebb, könnyebb és alacsonyabb energiaigényű legyen, mint a hasonló teljesítményű radarok.
Bár az AESA radarok már egy ideje léteznek, jellemzően drágábbak voltak, mint az alacsonyabb képességű, mechanikusan szkennelő antennarendszerek. A PhantomStrike-kal a Raytheon megpróbálja megfordítani ezt a trendet.
„A PhantomStrike szélesebb körű partnereink és szövetségeseink számára teheti elérhetővé a fokozott helyzetismeretet – páratlan teljesítményt és potenciális amerikai fegyverintegrációt kínálva – megfizethető áron” – mondta Bryan Rosselli, a Raytheon Advanced Products and Solutions elnöke.
Raytheon nemcsak azt ígéri, hogy a PhantomStrike olcsóbb lesz, mint más AESA-opciók, hanem úgy tervezték, hogy számos platformba integrálható legyen. A PhantomStrike nemcsak vadászgépekhez és más merevszárnyú harci repülőgépekhez alkalmas, hanem drónokba, helikopterekbe és akár földi tornyokba is telepíthető. A hadihajókön való alkalmazás is egy lehet a számos más lehetséges alkalmazási terület mellett, és meg kell jegyezni, hogy a hagyományosabb felderítő és követő funkciók mellett az AESA radaroknak szerepük van az elektronikai hadviselésben és a kommunikációban is.
Várható, hogy egy nagyobb, hálózatba kapcsolt, vadászgépek és vadász drónok kötelékében repülő drónoknak csak egy részét szerelik fel fedélzeti radarral, IRST-vel, vagy más érzékelővel. Ilyen forgatókönyv esetén a kötelék más drónjai elképzelhetően pusztán fegyverszállítókként konfigurálhatók, amelyek más platformokról fogadnának céladatokat, csökkentve a drónkötelék költségeit és összetettségét. Más konfigurációk, mint például az elektronikai hadviselés, az elektronikai hírszerzés, valamint a kommunikációs fúzió és relé csomópontok, szintén alkothatnak egy együttműködő drón küldetéscsoportot. A radarral felszerelt együttműködő harci drónok 100 … 150 km-el a vadászgépek előtt repülve felderítést végezhetnek, jelentősen kiterjesztve a kötelék érzékelőinek hatótávolságát, miközben növelnék az együttműködő kötelék bevetési hatékonyságát és a túlélőképességet.
Az olcsóbb, de nagy teljesítményű, a drón szerepkörre optimalizált radarokhoz való hozzáférés jelentős előnyökkel járna. Nagyobb mennyiségű radarral ellátott együttműködő harci drón azt jelentené, hogy a vadászgépek személyzetének szélesebb körű taktikai lehetősége lenne, és nem feltétlenül kellene annyit használnia a saját radarjait. Ez potenciálisan felfedheti jelenlétüket az ellenség számára, ami különösen fontos lopakodó platformok esetén. Egy kompakt és megfizethetőbb AESA radar, mint például a PhantomStrike elérhetősége arra is késztethetné a légierőt, hogy veszélyesebb helyzetekben kockáztassa a radarral felszerelt drónok elvesztését. De mindenekelőtt segítene a radarral felszerelt drónok árának csökkentésében.
Megerősített hírek szerint a PhantomStrike első alkalmazása azonban a lengyel légierő FA-50-es könnyű harci repülőgép flottájában lesz. A lengyel FA-50-es ideális esettanulmány a PhantomStrike gyors integrálásának a megvalósítására. Varsó 2023-ban egy hatalmas fegyverüzlet részeként írt alá megállapodást a Korea Aerospace Industries-szel (KAI) 48 darab FA-50-es vásárlásáról.
A szállítások felgyorsítása érdekében Lengyelország két különálló konfigurációban kapja meg az FA-50-eseket. Az első 12 darab FA-50 Block 10-est 2023 közepén szállították le Lengyelországnak. A következő 36 repülőgépből álló szállítmány a fejlettebb Block 20-as konfigurációban készül, beleértve a PhantomStrike radart, a Sniper célzóberendezést, a Link 16-os adatkapcsolatot és az AIM-9X Sidewinder rakéták alkalmazási lehetőségét. A Block 20-as repülőgépek szállítása várhatóan még idén megkezdődik.
Már a PhantomStrike megjelenése előtt is egyre több kisebb méretű és tömegű repülőgép fedélzeti AESA radar volt elérhető a piacon. Valójában az ilyen típusú radarok elérhetősége miatt egyre inkább nemcsak harci repülőgépekbe, hanem szerződéses partnerek által üzemeltetett agresszor repülőgépekbe is beszerelik őket. Ilyen az izraeli gyártmányú Elta EL/M-2052, amelyet a Top Aces A-4N Skyhawk-jaiba és F-16-osaiba, valamint az Air USA BAE Hawks repülőgépeibe szerelték be.
A PhantomStrike alkalmas jelöltnek tűnik a légierő azon tervéhez is, hogy egy AESA radart szereljenek fel az X-62A tesztgépükre. Konkrétan a légierő azt állítja, hogy olyan léghűtéses radart keresnek, mint a PhantomStrike, amely kedvezőbb technikai felépítése révén jobban elterjedne, mint a Northrop Grumman AN/APG-83 SABR-radarja, amely folyadékhűtésű kialakítás.
Míg a Northrop Grumman a SABR-radart viszonylag könnyen integrálhatónak állította be, mivel egy teljesen önálló folyadékhűtéses rendszerrel rendelkezik, amelyet nem kell mélyen a gazdaplatformhoz kötni, a vállalat ezt a rendszert egy „nagyon kifinomult autóhűtőhöz” is hasonlította, ami viszont szükségtelen a PhantomStrike rendszeréből.
Összességében a Raytheon PhantomStrike radarja sokat ígér a csúcskategóriás képességek tekintetében egy kompakt és alacsony költségű csomagban. A radar első tesztrepülései megnyitják az utat a lengyel FA-50-es repülőgépekbe való integrációja előtt, és érdekes lesz látni, hogy a jövőben mely más platformok – vadászgépek és drónok – számára is elérhetővé válik.
Forrás: TWZ
Dobos Endre
Kapcsolódó írások: https://aviatika.blog.hu/2025/05/06/elso_pillantas_a_usaf_uj_egyuttmukodo_vadaszdronjaira
