Harrison Kass, az amerikai nemzetbiztonsági szakértő szerint az amerikai hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország előrehaladottabb a PAK-DA lopakodó bombázó fejlesztése terén, mint Kína erőfeszítései a Xi'an H-20-assal. „A hírszerzés azt sugallja, hogy Oroszország közelebb van a PAK-DA befejezéséhez, mint Kína a H-20-as befejezéséhez. Mivel azonban a programot titokban tartják, nehéz biztosat mondani” – jegyezte meg Kass.

Ha a PAK-DA prototípusa valóban a befejezéshez közeledik, akkor Oroszország lesz a második nemzet, amelynek lopakodó bombázó lesz. Noha Oroszország jelentős tapasztalatokkal bír a repülőgépgyártásban, a lopakodó technológiai kutatásban még mindig lemarad az Egyesült Államok és nyugat-európai társai mögött.

A hivatalosan Perspektivikus Nagy Hatótávolságú Repülő Komplexum névre keresztelt PAK-DA az elöregedett Tu-95-ös és Tu-160-as stratégiai bombázókat váltaná. A Tupolev tervezőiroda által tervezett repülőgépet várhatóan számos küldetés teljesítésére készítik fel, a nukleáris elrettentéstől a hagyományos csapásmérő műveletekig, miközben azt várják tőle, hogy a lopakodó és fejlett repüléstechnikára összpontosítva kerülje el a legkorszerűbb nyugati légvédelmi rendszereket.

A PAK-DA egyik kiemelkedő tulajdonsága – legalábbis ez várható – a lopakodó dizájn. Repülő szárny konfigurációjának köszönhetően a radar-keresztmetszete rendkívül alacsony, ami növeli a lopakodó és az aerodinamikai hatékonyságot. Várhatóan fejlett kétáramú hajtóművek biztosítják a repüléshez szükséges tolóerőt, növelve a nagy hatótávolságú képességeket, és kevésbé láthatóvá téve a radar képernyőn. Ami a hasznos terhet illeti, a PAK-DA-t rendkívül sokoldalúra, és sokféle támadóeszköz szállítására tervezték, beleértve a precíziós irányítású bombákat és nukleáris robbanófejeket. Ez teszi az új bombázót hatékonnyá mind a stratégiai, mind a taktikai küldetésekben.

A PAK-DA-t a tervek szerint a legmodernebb avionikai és érzékelőkészletekkel látják majd el. Ezek várhatóan az elektronikai hadviselés, a célfelismerés és célzás legújabb technológiáját fogják tartalmazni, növelve annak hatékonyságát az ellenséges környezetben. Ezen túlmenően a bombázó valószínűleg fejlett adatkapcsolatokkal rendelkezik majd a hálózatközpontú hadviseléshez, lehetővé téve a zökkenőmentes működést más orosz katonai eszközökkel. Bár ez jelenleg mind terv, ami komoly fejlesztéseket igényel, szakemberek a PAK-DA bevezetését döntő lépésnek tekintik Oroszország nagy hatótávolságú csapásmérő képességei modernizálásában és lépést tartva más nagy katonai hatalmakkal.

Érdekes módon az amerikai hírszerzés értékelései azt sugallják, hogy Oroszország közelebb van a PAK-DA prototípus elkészítéséhez, mint Kína a H-20-as lopakodó bombázójához. Ez figyelemre méltó, különösen, ha figyelembe vesszük az Ukrajnában zajló konfliktust és annak fenntartásához szükséges jelentős pénzügyi forrásokat.

A híres Tupolev tervezőiroda, amely a PAK-DA mögött áll, több évtizedes tapasztalattal rendelkezik olyan korábbi generációs bombázók megalkotásában, mint a Tu-160-as és Tu-95-ös. Az intézményi tudásnak ez a bázisa a PAK-DA-ra irányuló koncentrált erőfeszítésekkel kombinálva képessé teheti a vállalatot, hogy létrehozzon Oroszország számára egy ilyen bombázót, azonban ehhez komoly anyagtechnológiai és elektronikai kutatás szükséges.

Miközben az Ukrajnában zajló konfliktus megfeszítette Oroszország katonai erőforrásait és költségvetését, hangsúlyozta a stratégiai képességek modernizálásának és bővítésének kritikus szükségességét. Az orosz vezetés fontosnak tartja a nagy hatótávolságú csapásmérő rendszereket, mint a PAK-DA, hogy bizonyítsa elrettentő előnyét a NATO-val és más ellenfelekkel szemben.

A PAK-DA lopakodó bombázó igénye Oroszországnak azon törekvését mutatja, hogy modernizálja hadseregét és megerősítse stratégiai erejét. De továbbra is jelentős akadályt jelent az amerikai lopakodó bombázókhoz hasonló hatékony lopakodó technológiával szembeni lemaradás. A lemaradás okai elsősorban Oroszországnak a fejlesztések alacsony pénzügyi támogatásában keresendők.

Gyártási ütemterv

2023 decemberének elején a Rostec felfedte, hogy a PAK-DA és különféle rendszereinek, valamint alkatrészeinek a tesztelésére létrehozott egy tesztelőbázist.

A jelentés idézi az Északi Flotta Védelmi és Biztonsági Bizottságának vezetőjét, Viktor Bondarevet, aki elmondta, hogy a nagy hatótávolságú bombázó hadrendbe állítását a tesztelést követően 2025-2030-ra tervezik.

Ha a 2025-ös határt vesszük alapul az első példányok megjelenésére, akkor ez azt jelenti, hogy a prototípusnak 2023-ig meg kellett volna jelennie, a földi tesztelésnek pedig az év végéig be kellett volna fejeződnie és a repülési, valamint a fegyverpróbáknak 2024-re le kellett volna zárulnia. Az idővonal felső határa a 2020-as évek vége lehet, valószínűleg 2027 és 2035 után, ami megvalósíthatóbb forgatókönyv.

Meg kell azonban jegyezni, hogy 2021 augusztusában egy iparági forrás azt mondta, hogy 2023-ra összeállítják a PAK-DA bemutató modelljét, de ez nem történt meg.

A PAK-DA valószínűleg szubszonikus sebességgel fog repülni, mint a B-2-es társa. A terv az, hogy a PAK-DA-nak is a B-2-hez hasonlóan alacsony radar-keresztmetszete várható, ami azt jelenti, hogy a bevetés során a gép nem a sebességre, hanem a lopakodásra támaszkodik az észlelés elkerülése érdekében. Ezt azonban könnyebb mondani, mint megtenni, és az oroszok nem rendelkeznek nagy múlttal a lenyűgöző lopakodó repülőgépek kiadásában. Az oroszok egyetlen lopakodó vadászgépe, a Szu-57-es a leggyengébb lopakodó teljesítményt nyújtja az összes lopakodó vadászgép közül.

A lopakodó technológia integrálása nem csak a repülőgép formájára vonatkozik, hanem az infravörös spektrumú lopakodási képességeket biztosító, fejlett radar-elnyelő anyagokat, elektronikai hadviselési és passzív érzékelő rendszereket foglal magában. Az orosz mérnökök még mindig a lopakodó tervezés bonyolultságával küszködnek, amely átfogó megközelítést igényel, amely ötvözi az aerodinamikát, az anyagtudományt és a repüléstechnikát.

Az orosz repülőgépvázak lopakodó tulajdonságait korlátozza, hogy az ország ipara nem képes tömegesen gyártani repülőgépeket a lopakodó repülőgépektől megkövetelt rendkívül szűk gyártási alak és illesztési tűrésekkel. Pontosabban, a repülőgép sárkányszerkezet elemei közötti durva illesztések radar visszaverődést idézhetnek elő, ami veszélybe sodorhatja a gépet.

Az oroszok terve, hogy a PAK-DA tömeggyártása beindul 2027-re. Ismerve az oroszok lassú fegyverprogram-kibocsátásának történetét, ez az ütemezés túlságosan optimistának tűnik.

Az ukrajnai háború kétségtelenül olyan erőforrásokat és ipari képességeket emészt fel, amelyeket egyébként egy új lopakodó repülőgép kifejlesztésére használnának fel. De jelenleg az orosz prioritások a háborús erőfeszítések felszínen tartása felé irányulnak, nem pedig a jövő technológiájának fejlesztését.

Ráadásul a geopolitikai tényezők és a katonai beszerzési gyakorlatok is lassíthatják Oroszország előrehaladását a lopakodó technológia terén. Az Egyesült Államok védelmi ipara magáncégek, kutatóintézetek és állami finanszírozás élénk ökoszisztémájában működik. Ez elősegíti az innovációt és felgyorsítja a fejlődést.

Ezzel szemben Oroszország katonai beszerzési folyamata gyakran szenved a bürokráciától és a korrupciótól, ami olyan hatékonysági hiányokat okoz, amelyek késleltetik a fejlett technológiák bevezetését.

Ami jelenleg ismert

Az orosz gyártmányú bombázó felszállótömege 145 tonnát nyom majd, 30 tonnás fegyver-terhelhetőség mellett. Összehasonlítás-képpen, a B-2 Spirit maximális felszálló tömege 150 tonna, és akár 40 tonna fegyverterheléssel indul bevetésre.

Fegyverzeti szempontból Oroszország azt tervezi, hogy az új Tupolevet 12 darab új H-BD földi célok elleni támadórakétával szereli fel. A H-BD, akárcsak maga a PAK-DA, évek óta fejlesztés alatt áll minden konkrét előrelépés nélkül. A rakéták a jelenlegi generációs H-101 cirkálórakétához hasonlóan hagyományos vagy nukleáris robbanófejeket hordoznak majd. A hatótávolságuk még nagyobb lesz, mint a H-101-nek, amely 5470 km és így a világ legnagyobb hatótávolságú cirkálórakétája lehet.

Amióta gazdasági szankciókat vezettek be a Kreml ellen, a lopakodó tulajdonságok eléréséhez szükséges alkatrészek és felszerelések beszerzése egyre nagyobb kihívást jelent. Ezenkívül Moszkva legértékesebb repülőgépei közül sok megsemmisült az ukrajnai háború során. Úgy tűnik, hogy az elvesztett Szu-34-es, Szu-35S gépeinek a pótlása magasabb prioritású.

Ezek miatt nem lenne meglepő, ha a Kreml nem költené apadó katonai költségvetését olyan távoli projektekre, mint a PAK DA. Bár a PAK-DA jelentős előrelépést jelenthet az orosz katonai repülésben, de nem valószínű, hogy egyhamar utoléri lopakodó amerikai társai képességeit, jelentős technológiai, pénzügyi és stratégiai fejlesztések nélkül.

Dobos Endre

Kép: The National Interest