Két pilóta nélküli légijármű áll készen, hogy az Egyesült Államok haditengerészete és repülőgép-hordozói számára „játékszabályokat megváltoztató” képességeket biztosítson.

Az MQ-25 Stingray légi utántöltő 2025 végén csatlakozik az új MQ-4C Triton felderítő repülőgéphez, jelentette be George Wikoff altengernagy az U.S. Navy Central Command és az Ötödik Flotta parancsnoka, aki tevékenységében lefedi a közel-keleti térséget.

Ez a két drón az új P-8 Poseidonnal és a jelenleg a Közel-Keleten telepített USS Abraham Lincoln fedélzetén lévő F-35C Lightning II sugárhajtású vadászrepülőgép-századdal kombinálva adja meg a haditengerészetnek a jövőbeni hordozó alapú hadműveletek alapját.

Az MQ-4C Tritont októberben mutatták be a Centcom működési területén. A haditengerészet nagy repülési magasságú, hosszú időtartamú repülésre tervezett repülőgépe akár 30 órát is levegőben tud maradni. A Triton a haditengerészet flottaparancsnokai számára közel valós idejű helyzetismeretet biztosítva lerövidíti a döntési hurkokban az érzékeléstől a döntésig terjedő időt.

A Triton jelintelligencia és térinformatikai intelligencia berendezései átfogó adatgyűjtésre képesek több száz négyzet-kilométernyi nyílt óceánon és a szükséges part menti környezetben. A Triton közvetlenül az elemzőknek küldi az adatokat, hogy gyorsan reagálhassanak a potenciális veszélyekre.

A tervezők szándéka, hogy a Triton az új, P-8 Poseidon többcélú repülőgéppel működik majd együtt, amely a P-3 Orion modernizált változata. Részt vesz majd tengeralattjárók és felszíni hajók elleni hadviselésben, célfelderítésben, hírszerzésben, megfigyelésben és felderítésben.

A Poseidon-Triton páros a rendelkezésre álló legmodernebb komplex jel- és térinformatikai adatokat kínálja a flottaparancsnokok számára nyitott architektúrával, hogy lehetővé tegye a jövőbeni bővítést.

Az MQ-25 Stingray több éves fejlesztés után végre 2025-ben a flottához kerül.

A drón-repülőgép, amely hordozókról fog működni, az F-18 Super Hornettel párban erősokszorozóként vesz részt a műveletekben. A Stingray elsődleges küldetése az lesz, hogy légi utántöltést biztosítva növelje a vadászgépek hatótávolságát, de Wikoff szerint "ez még csak a kezdet".

Ez a platform új mércét állít majd fel a jövőben a tengeri pilóta nélküli műveletek számára. A haditengerészet megtanulja, hogyan integrálja a hordozók fedélzetéről felszálló pilóták által irányított és pilóta nélküli platformok tevékenységét a bevetés során.

Az MQ-25-ös bepillantást enged a haditengerészeti repülés jövőjébe, bemutatva, hogy a fejlett, legénység nélküli rendszerek potenciális erősokszorozó szerepet játszanak majd a hordozófedélzeti légierő tevékenységében.

Eközben folytatódik a munka a haditengerészet hatodik generációs vadászgépének a létrehozásán – az F/A-XX-en – amely felváltja az F/A 18E/F Super Hornet és az EA-18G Growler elektronikai harci repülőgépeket. Ezt a repülőgépet úgy tervezik, hogy erősen védett környezetben is képes legyen nagy távolságban, széles sávú lopakodási jellemzőkkel és továbbfejlesztett érzékelőkkel végrehajtani a feladatát.

Az egyik olyan terület, ahol a haditengerészetnek fejlődnie kell, az a személyzet nélküli felszíni és felszín alatti hajók és a személyzet nélküli repülőgépek működésének az integrálása.

A felszíni és a légi tartományok összekapcsolása még finomításra szorul, és a haditengerészet a „Task Force 59” programban ezen dolgozik, amely a Közel-Keleten a robotrendszerekkel való kísérletezésre összpontosít.

Természetesen ezek olyan területek, amelyek megérettek a fejlesztésre, de kulturálisan különböznek egymástól. Nem feltétlenül ugyanazt a kimenetet állítják elő ugyanazon végfelhasználók számára.

A pilóta nélküli rendszerek elsődleges küldetése jelenleg az információgyűjtés, megfigyelés, felderítés.

Dobos Endre