Kép: Rafale vadászgép ASMP-A nukleáris rakétával a törzse alatt; MBDA

Az európai biztonsági stratégia jelentős változása során Emmanuel Macron francia elnök jelezte európai partnereinek Franciaország nukleáris elrettentő erejének a potenciális kiterjesztését. Ez egy merész lépés Franciaország stratégiai víziójában, miközben Európa bizonytalanságokkal küzd az Egyesült Államok katonai elkötelezettsége miatt.

Macron szerdai beszédében kijelentette, hogy Franciaország nyitott nukleáris védelmének szövetségesei irányába való kiterjesztésére, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy Európának fel kell készülnie arra a lehetőségre, hogy az Egyesült Államok nem marad az Európai Unió mellett az orosz-ukrán háborúban.

Macron kijelentése szerint az EU-vezetők nagyobb biztonsági autonómiát szorgalmaznak, miközben nagy a bizonytalanság Washington Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatása miatt.

A vezetők Európa-szerte szembesülnek az Egyesült Államoknak az európai biztonság melletti elkötelezettségével kapcsolatos egyre kiszámíthatatlanabb lépéseivel.

„A mi nukleáris elrettentésünk megvéd bennünket – teljes, szuverén és teljesen francia” – hangsúlyozta Macron a hivatalos közösségi médiacsatornáin élő adásban, jelezve Franciaország növekvő hajlandóságát arra, hogy vezető szerepet vállaljon az európai biztonságban.

Franciaország bejelentette, hogy újabb – a negyedik – nukleáris eszközt tároló légibázist hoz létre, amelyet a hazai gyártású Dassault Rafale F5-ös többcélú vadászgép verziójának két századával töltenek fel.

A bejelentéseket Emmanuel Macron francia elnök tette a Luxeuil-i – helyi nevén Base Aérienne 116 – bázison tett látogatása során. A tervek szerint Luxeuil 2035-ig befogadja az új ASN4G hiperszonikus sebességű nukleáris fejjel szerelt rakétát. A fegyverrel két század Rafale F5-ös repülőgépet fognak felfegyverezni. Összességében Franciaország körülbelül 1,5 milliárd eurót (1,6 milliárd dollárt) fektet be a légibázis átalakításába.

Arra a tényre utalva, hogy az ukrajnai háború „megváltoztatta a helyzetet”, Cédric Perrin, a légitámaszpont székhelye szerinti régió szenátora megerősítette, hogy az első Rafale század 2032-ben száll le Luxeuil repülőterén, és a következő évben kezdi meg működését. A második század pedig 2036-ban kezdi meg működését.

Úgy tűnik, hogy a Rafale ezen 40 fejlett változata az év elején megrendelt 42 példányon felül lesz. Amellett, hogy kompatibilisek az ASN4G rakétával, a Rafale F5-ös a nEuorn típusú drónokkal is képes együttműködni.

Bármi legyen is a helyzet a Rafale-ok mennyiségével, a Francia Légi- és Űrhaderő számára egy új, nukleáris képességgel rendelkező légibázis létrehozása jelentős fejlődés.

Jelenleg a Francia Légi- és Űrhaderő három olyan légibázissal rendelkezik, amelyek biztonságos fegyvertárolóval rendelkeznek a nukleáris rakéták számára: Saint-Dizier, Istres és Avord. Ezeken a bázisokon nagyjából 50 kétüléses Rafale B található, amelyek ASMP-A szuperszonikus rakéták célba juttatására lettek tervezve, és Airbus A330 MRTT Phénix légi utántöltő flotta támogatja a harctevékenységüket.

Ha a luxeuil-i 40 nukleáris feladatot ellátó Rafale a meglévőket kiegészíti, nem pedig helyettesíti, ami Franciaország nukleáris elrettentő erejének jelentős bővítését jelentené. Ez azt is jelentené, hogy a Francia Légi- és Űrhaderő által kihelyezett robbanófejek száma jelentősen megnövekszik. 2015-ben megerősítették, hogy Franciaországnak 54 működő ASMP-A rakétája van.

Szintén jelentős, hogy Macron ezt a nukleáris bővítést, akkor jelentette be, amikor Németországba utazott, hogy az ottani tisztségviselőkkel találkozzon, és ugyanazon a napon, amikor az Egyesült Államok elnöke Donald Trump megbeszélést folytatott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.

Ez a fajta jelzés a francia független nukleáris elrettentés demonstrációjaként szolgál Oroszország felé, és egyúttal valószínűleg arra is irányul, hogy Németországot ösztönözze, hogy hagyja jóvá a komolyabb saját védelmi beruházásait. Eközben Berlinben a parlament a védelmi kiadások alkotmányos korlátainak eltörléséről szavaz.

Macron luxeuili útja előtt kijelentették, hogy az elsődleges cél „a légibázis kulcsszerepének” és „a kollektív védelemben és a regionális biztonságban betöltött szerepének” hangsúlyozása.

Ez utóbbi pont egyúttal arra is utal, hogy az európai NATO-tagok között az Egyesült Államokra támaszkodó nukleáris programtól különálló, valamiféle kiterjesztett nukleáris elrettentés gondolata mögött egyre erősödik a lendület. Ez az elképzelés a transzatlanti szövetség Trump alatti elmélyülő válságából fakadt, amelyet Friedrich Merz leendő német vezető legutóbbi felhívásai is hangsúlyoztak, hogy tárgyaljanak a brit és francia kollégáival az európai „nukleáris erő megosztásáról vagy legalább a nukleáris biztonságról”.

A múlt hónapban az is kiderült, hogy Franciaország láthatóan a levegőből indítható nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségét vizsgálja Németországban, ami egy másik intézkedés, amely megvalósulhat, ha megállapítják, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban nem garantálja Európa biztonságát a NATO keretében. Macron bejelentése egy új, francia területen lévő nukleáris képességgel rendelkező légibázisról szintén az effajta elrettentő infrastruktúra fejlesztésére mutat, bár egy ilyen jellegű bázis létrehozása Németországban, akár állandó, akár ideiglenes jelleggel, sokkal bonyolultabb lenne. Ezenkívül Luxeuil korábban is nukleáris bázis volt, mielőtt ezt a funkcióját 2011-ben beszüntették.

A Rafale F5-ös változatát tervek szerint 2060-ig szolgálatban kívánják tartani. Az F5-sel kapcsolatos kezdeti vizsgálatok tavaly kezdődtek meg, a teljes körű fejlesztés pedig a 2026-2027-es időkeretben történik.

A Rafale sárkányszerkezet konstrukciós módosítását is fontolgatják, ideértve a megfelelő üzemanyag tartályok és radar-keresztmetszet csökkentő megoldások alkalmazását, hogy növeljék a vadászgép lopakodó képességét.

A Rafale F5-ös várhatóan a drónokkal való együttműködésen alapuló harcra fog összpontosítani, valamint az új generációs ASN4G-re, a francia fegyveres erők következő generációs nukleáris fegyverére.

Az ASN4G (Air-Sol Nucléaire de 4e Génération, vagyis negyedik generációs nukleáris levegő-föld) rakéta munkálatai 2016-ban kezdődtek. A fegyver még a fejlesztés korai szakaszában van, de képes lesz hiperszonikus – 5 Mach-nál nagyobb – sebességre, és 1000 kilométeres hatótávolságra.

Ez összehasonlítható a jelenlegi ASMP-A rakéta 3 Mach feletti sebességével, amelyet folyékony üzemanyagú sugárhajtómű hajt, a repülési profiltól függően körülbelül 500 kilométeres maximális hatótávolsággal. Az ASMP-A körülbelül 300 kilotonnás termonukleáris robbanófejjel van felszerelve.

A Francia Légi- és Űrhaderő számára jelentős az utóbbi napokban tett bejelentés a bázis (nukleáris) jövőjét célzó jelentős beruházásról.

A döntésnek azonban szélesebb jelentősége is van, rámutatva arra, hogy Európán belül egyre erősebb az az érzés, hogy a jövőbeni nukleáris elrettentő garanciákat egyre inkább ki kell fejleszteni helyi erőforrások bevonásával, ami sokkal nagyobb fokú függetlenséget kínál az Egyesült Államoktól való döntéshozatalban – a NATO keretein belül maradva.

A francia elrettentés magában foglalja mind a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákat, mind a saját tervezésű, levegőből indítható nukleáris rakétákat. Ennél is fontosabb, hogy ezek a fegyverek technikailag függetlenek a NATO nukleáris tervezésétől, ellentétben a brit nukleáris elrettentő erővel, amely szintén szorosan összefonódik az Egyesült Államokéval.

Nem világos, hogy mindez hogyan fog megvalósulni egy NATO-t érintő nukleáris konfliktus valóságával, de legalább nagyobb rugalmasságot biztosít Párizsnak, amikor arról van szó, hogy nukleáris ernyőjét hogyan lehetne kiterjeszteni az európai NATO-szövetségesekre.

Most egy újabb nukleáris feladatot ellátó légibázissal Franciaország nagyon világos szándéknyilatkozatot tesz független nukleáris elrettentésével kapcsolatban, amely éppen abban az időben várható, amikor a NATO többi európai partnere megnyugvást keres ebben a tekintetben.

Dobos Endre