Kép: Orosz Gerbera drón; euromaidenpress,com
A NATO európai szövetséges erőinek főparancsnokságának (SACEUR) szóvivője azt nyilatkozta, hogy nem kell bejelenteniük a haderő-elhelyezés változását, azután, hogy orosz drónok eddig példátlan mennyisége sértette meg a lengyel légteret szeptember 10-e éjszakáján. A lengyel hatóságok szerint a behatolások nem véletlenül történtek. Lengyel és holland vadászgépek lőttek le több behatoló pilóta nélküli repülőgépet. A szövetség ezt az első ilyen jellegű eseménynek minősítette, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig figyelmeztetett, hogy egy szélesebb körű európai konfliktus kockázata most nagyobb, mint a második világháború vége óta bármikor.
A lengyel hatóságok szerint az orosz drónok légtérsértése helyi idő szerint szerdán 23:30 körül kezdődött. Az utolsó berepülést reggel helyi idő szerint 6:30-kor jelentették. A berepülésekre a szomszédos Ukrajna elleni újabb orosz drón- és rakétatámadások közepette került sor.
Nem ismert, hogy pontosan hány orosz drón jutott be Lengyelország légterébe, és milyen típusúak. Tusk lengyel miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy az éjszaka folyamán 11 és 19 közötti légtérsértést regisztráltak, amelyek közül sok Fehéroroszország felől lépte át a határt. Azt mondta, hogy legalább három, de valószínűleg négy drónt lőttek le.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter ezt követően azt mondta, hogy összesen 19 légtérsértés történt. Azt is elmondta, hogy Lengyelország értékelése szerint a drónok „nem tértek le az útvonalukról, hanem szándékosan vették célba őket”.
Tusk lengyel miniszterelnök azt is elmondta, hogy bár legalább három-négy drónt lőttek le, további három-négy egyszerűen lengyel területen zuhant le. Karolina Gałecka, a lengyel belügyminiszter szóvivője szerint eddig hét drón és egy azonosítatlan „rakéta” maradványait találták meg. Jacek Goryszewski, a Lengyel Fegyveres Erők Műveleti Parancsnokságának szóvivője elmondta, hogy a jelenleg „ismeretlen eredetűnek” minősített törmelék valószínűleg egy, a NATO légvédelme által indított rakétából származik.
Az eddig felbukkant képek azt mutatják, hogy a begyűjtött repülő eszközök Gerbera drónoknak tűnnek, amelyek az iráni tervezésű Shahed-136-osok olcsóbb és egyszerűsített, orosz fejlesztésű változatai. A Gerberák kamikaze drónként vagy radar csaliként is konfigurálhatók, és nem ismert, hogy a Lengyelországba berepülők rendelkeztek-e robbanótöltettel. A becsült hatótávolságuk alig 600 kilométer, így nem egyértelmű, hogy honnan indíthatták a Gerberákat, hogy lengyel területre kerülhessenek.
A törmelékeket főként Kelet-Lengyelország területén találták, viszonylag közel az ország ukrán és fehérorosz határaihoz, de néhányat sokkal északabbra és nyugatabbra is felfedeztek. A dróntámadások miatt négy lengyel repülőteret ideiglenes lezártak, köztük a Chopin repülőteret a fővárosban, bár ezt azóta újra megnyitották, és a járatok is elindultak. A másik lezárt repülőtér a délkelet-lengyelországi Rzeszów-Jasionka volt, amely az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások egyik fő csomópontja.
Lengyelország már tegnap este fokozott készültségbe helyezte erőit az első légtérsértések előtt. A lengyel és az ukrán hatóságok is megerősítették, hogy aktívan koordinálták az akciót az éjszaka folyamán, miközben az orosz drónokat nyugat felé követték.
Tusk miniszterelnök hivatala megerősítette, hogy a „várható műveleti területre irányított” eszközök között két lengyel F-16-os, valamint a lengyel hadsereg Mi-24 Hind, Mi-17 Hip és S-70 Black Hawk helikopterei szerepeltek. A nyilvánosan elérhető repüléskövetési adatok alapján úgy tűnik, hogy legalább egy lengyel Saab 340 Erieye korai légi előrejelző és irányító (AEW&C) repülőgép is részt vett a műveletben. Az Erieye radarja által kínált lefelé néző képesség különösen értékes lett volna a kisméretű, alacsonyan repülő drónok észlelésében. A lengyel fegyveres erők kiterjedt légvédelmi képességekkel is rendelkeznek.
A lengyel hatóságok azt is közölték, hogy két F-35-ös Joint Strike Fighter részt vett az orosz dróntámadások elhárításában. Hollandia külön kijelentette, hogy F-35-ösei is azok között az eszközök között voltak, amelyek segítettek biztosítani Lengyelország egét az éjszaka folyamán. A Holland Királyi Légierő (RNLAF) jelenleg Joint Strike Fightereket állomásoztat a lengyelországi Malborkban, hogy segítsenek megerősíteni az ország légvédelmét.
A NATO megerősítette, hogy az olasz légierő egy AEW&C repülőgépet – amely az ország módosított Gulfstream G-550-es repülőgépeinek egyike – valamint legalább egy A330 Multi-Role Tanker Transport (MRTT) repülőgépet indítottak a szövetség által közösen üzemeltetett flottából a lengyel légtérbe történő berepülésekre válaszul.
A Lengyelországban előre telepített német Patriot föld-levegő rakétarendszereket is készültségbe helyezték. Egy NATO-forrás külön azt mondta a Reutersnek, hogy a régióban lévő Patriot légvédelmi rendszer radarjai észlelték a drónokat, de nem történt rakétaindítás. Hogy pontosan milyen lengyel és más NATO-eszközöket használtak az orosz drónok lelövésére, egyelőre nem ismert. Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter megerősítette, hogy lengyel és holland vadászgépek is voltak közöttük.
Megjelent egy videó, amelyen állítólag a lengyel légierő F-16-os vadászgépe egy orosz drónt lőtt le, de ez nem ellenőrzött információ, azonban egy AIM-120C-7 közepes hatótávolságú levegő-levegő rakéta (AMRAAM) roncsainak képe is látható az interneten, amelyet állítólag ma korábban találtak Lengyelországban. Mind az F-16-osok, mind az F-35A-k használhattak AIM-120-asokat, valamint AIM-9 Sidewinder rakétákat, sőt akár a fedélzeti gépágyújukat is.
Lengyelország elnöke, Tusk megköszönte országa fegyveres erőinek és a NATO-szövetségeseknek, hogy az éjszaka folyamán drónokat lőttek le. Fontos megjegyezni, hogy a NATO-gépek, köztük a lengyelországi holland F-35-ösök, korábban már felszálltak az orosz drónok elfogására, amelyek a szövetségesek feletti légtérbe repültek. Azonban szerda estig nem volt fegyverhasználat.
„Ez az első alkalom, hogy a NATO repülőgépei potenciális fenyegetéssel találkoztak a szövetség légterében” – mondta Martin L. O’Donnell ezredes, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnokságának (SHAPE) szóvivője az ABC Newsnak. Bár az éjszakai orosz dróntámadásokra adott azonnali válasz véget ért, Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter megerősítette, hogy szerdán még folyamatban vélt a lelőtt drónok keresése. A Lengyel Fegyveres Erők Műveleti Parancsnoksága „példátlannak” és „polgáraink életére valós veszélyt jelentő agressziónak” nevezte az éjszakai berepüléseket.
„Nincs okunk azt állítani, hogy háborús állapotban vagyunk, de a helyzet jelentősen veszélyesebb, mint az összes korábbi” – mondta Tusk lengyel miniszterelnök. Továbbá figyelmeztetett, hogy egy nagyszabású konfliktus kilátása Európában most „közelebb van, mint a második világháború óta bármikor”. Varsó azonnali válaszaként a külügyminisztérium beidézte Andrej Ordasht, Oroszország ügyvivőjét a lengyel fővárosban. Ordash azonban az orosz RIA Novosti hírügynökségnek elmondta, hogy Lengyelország nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a drónok orosz eredetűek lennének.
Lengyelország most az Észak-atlanti Szerződés 4. cikkelyét is alkalmazta, amely a NATO jogalapját képezi. A 4. cikkely kimondja, hogy „a felek [a szövetségben] konzultálnak egymással, ha bármelyikük véleménye szerint bármelyik fél területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélybe kerül.”
A NATO 1949-es létrehozása óta a 4. cikkelyt mindössze hét alkalommal alkalmazták. Legutóbb 2022-ben, Oroszország Ukrajna teljes körű inváziója miatt. Az Észak-atlanti Szerződés tartalmaz egy kollektív védelmi rendelkezést is, az 5. cikkelyt, amelyet eddig csak egyszer, az Egyesült Államokban történt 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően alkalmaztak.
Amint azt megjegyezték, a NATO európai szövetséges főparancsnokságának (SACEUR) szóvivője a TWZ-nek elmondta, hogy „jelenleg nincsenek bejelentendő haderő-beosztásbeli változtatások”. Az Egyesült Államok Európai Parancsnoksága (EUCOM) nem kívánt nyilatkozni. Még nem tudni, hogy a NATO milyen választ ad a 4. cikkely szerinti konzultációt követően.
Egy Fehér Ház tisztviselő a TWZ-nek elmondta, hogy Donald Trump elnök és a Fehér Ház figyelemmel kíséri a Lengyelországból érkező jelentéseket, és tervek szerint Trump elnök ma beszél Karol Nawrocki lengyel elnökkel. Eközben az amerikai törvényhozók elítélték Oroszország cselekedeteit. Dick Durbin demokrata szenátor azt mondta, hogy az orosz drónok általi „NATO légtér ismételt megsértése” „jó figyelmeztetés arra, hogy Vlagyimir Putyin teszteli elszántságunkat Lengyelország és a balti nemzetek védelmét illetően”.
Joe Wilson republikánus kongresszusi képviselő, a külügyi bizottság egyik vezető tagja továbbment, és a behatolásokat „háborús cselekménynek” nevezte. Wilson felszólította Donald Trump elnököt, hogy válaszoljon szankciókkal, „amelyek csődbe viszik az orosz hadigépezetet”.
Egyre több kérdés merül fel a legmagasabb szinteken arról, hogy a drónbetörés szándékos cselekmény volt-e, bár a Kreml tagadta ezt.
Reuters hír: Fehéroroszország azt állítja, hogy lelőtt néhány eltévedt drónt az orosz-ukrán légicsapások során. Fehéroroszország szerdán bejelentette, hogy lelőtt néhány olyan drónt, amelyek elektronikai zavarás miatt tévedtek el az Oroszország és Ukrajna közötti légicsapás-csere során, és hogy Minszk tájékoztatta Lengyelországot és Litvániát a drónok közeledéséről.
Dobos Endre
Forrás: TWZ
